A fenti kérdés nem is olyan egyszerű mint gondolnánk. Hiszen az, hogy mennyi is a „jó” közös költség nagyon sok dolog függvénye.

Nem mindegy például, hogy milyen méretekről beszélünk. Hiszen ugyan akkora teteje van egy tíz emeletes panelháznak és egy öt emeletesnek, de a felújítás költsége az egyik esetében mondjuk hatvan lakás között oszlik el, míg a másik esetében ugyan ez már csak harminc között. Tehát minél kisebb egy Társasház, annál magasabb lesz arányaiban a közös költség (általában véve).

A kémények szinte mindig napirenden vannak, hiszen rengeteg jogszabályi szigorítás miatt hol kéményseprő-járdákat kell modernizálni vagy béleléseket cserélni, de az sem ritka, hogy az idővasfoga kezdi ki őket és újra kell építeni. Mivel ezek egyike sem filléres munka így adott a kérdés: kinek is kell velük foglalkoznia? Alapító okiratok jelentős részében közös tulajdonban vannak, azonban, ha nem gyűjtő kéményekről beszélünk, akkor kizárólag egy-egy lakáshoz tartoznak. 

Ez a téma komolyabb és talán szakmaibb is mint az eddigiek, de úgy érzem, hogy egy ilyen jellegű oldalon nem kikerülhető. Hiszen szinte nincs olyan társasház - nem csak Budapesten, de lehet, hogy egész Magyarországon -, ahol nem történ még meg az, hogy a közös képviselő egy-egy kivitelezőtől elfogadott volna "jutalékot".

A minap a facebookon futottam bele egy bejegyzésbe, ami arról szólt, hogy a vállalkozó úgy adott ajánlatot egy munkára, hogy azt mondta, hogy "ezen felül pedig még, amit magának kell adni". És amiért ez az iromány megszületik, az nem is maga a poszt, hanem az ott található kommentek, ahol is az egyik személy nyíltan vállalta, hogy anno, mikor még aktív képviselő volt, bizony elfogadta ezeket a "jutalékokat". Kérni ugyan, elmondása szerint soha nem kérte, de ha felajánlották, akkor ő elfogadta.

Az ember egyik legszörnyűbb rémálma az, hogy arra ér haza, hogy a lakása vagy a tárolója ajtaját felfeszítették, az ingóságainak, értékeinek pedig lábakélt. A legtöbb esetben, amivel találkoztam egy közös pont volt: a lépcsőházon keresztül törték fel az ingatlant. Hogyan tudjuk tehát védeni saját és akár szomszédaink értékeit? 

Amikor valaki társasházba költözik hajlamos megfeledkezni néhány fontos dologról. Ezekből szedtünk össze most párat!

Photo by Ben White on Unsplash

1. A lakás ingóságainak és saját vezeték-rendszereinek a biztosítása. Bár a Társasházak jelentős részének van épületbiztosítása, azonban ezek egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritka esetekben terjednek ki a lakáson belül károkra. Például, ha a fürdőszobában elreped egy gégecső és elönti a lakást a víz, akkor hiába fordulunk a ház biztosítójához, nem fogja téríteni nekünk, sem a javítást sem pedig a bútorokban, elektronikai eszközökben esetlegesen keletkezett  károkat.

2. Közüzemi mérőórák felszereltetése, cseréje. Minden, a lakások saját fogyasztását mérő eszköz cseréje (villanyóra, gázóra, vízóra stb.), hitelesítése a tulajdonos kötelessége és költsége. Természetesen előfordulhat, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat úgy rendelkezik, hogy ezek a mérők közösek, de ez nagyon ritka és zömmel akkor fordul elő, amikor házközponti elszámolások vannak. Illetve a közösség, közgyűlési határozattal dönthet úgy, hogy közös költségből finanszírozza a cseréket.

3. Bejelentkezés a közös képviseletnél. Az szinte mindenkinek magától értetődő, hogy amennyiben lakást vásárolt úgy a közüzemi szolgáltatóknál jelezze a fogyasztó változást. Ugyan ez azonban meglepően sokszor marad el a közös képviseletek esetében, pedig ezt ugyan úgy kötelessége a tulajdonosnak megtennie. Ez különösen fontos például az értesítési cím esetében, hiszen a közgyűlési meghívót vagy az egyenlegközlőt csak ennek birtokában tudja a képviselet a megfelelő helyre eljuttatni.

4. Közös területek tisztítása, kukakihúzás, síkosságmentesítés. Jellemzően a kisebb lakásszámmal rendelkező társasházak esetében fordul az elő, hogy nincs szerződött takarító illetve gondnok, aki felmosson vagy például havazás esetén gondoskodjon a csúszásmentesítésről. Ilyenkor a tulajdonosokra hárul ezen feladatok elvégzése!

5. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) áttanulmányozása. Amennyiben a Társasháznak van ilyen dokumentuma úgy azt minden tulajdonosnak célszerű elolvasnia, hiszen ebből olyan dolgok derülhetnek ki, mint például a közös költség fizetési határideje vagy zajjal járó tevékenységek időben korlátozása.

+1 Ha csekken fizeted a közös költséget az neked is többe kerül, mintha utalnád. Tudom, hogy nagyon sokan a mai napig szeretnek csekken fizetni, de ez roppant drága és körülményes módja a kötelezettségek rendezésének. Hiszen a csekket le kell gyártatni, tehát már akkor pénzbe kerül a társasháznak és ezáltal az ottani tulajdonosoknak, amikor még fel sem használták őket. Ezen túl a posta úgynevezett postai közreműködői díjat számít fel minden csekk után, ami egyáltalán nem elenyésző tétel.

Amennyiben kérdése van ezzel a témával kapcsolatban vagy szeretné, ha Önnél is írásaimmal egyező felfogású, szakmaiságú Társasház kezelés lenne, úgy írjon nekem a info@hazkezelo.net címre!