Azt mindenki tudja, hogy a közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni és az is sokaknak dereng, hogy van a törvényben valami nyolc napos határidő is a kiküldésre. De vajon hányan tudják, hogy pontosan mik a kötelezettségek?
Kezdeném bűvös a nyolc nappal, mert sokan ezzel kapcsolatban tévednek a leginkább. Ez a határidő nem másról szól, mint arról, hogy a közös képviseletnek, a közgyűlés megtartását követő nyolc napon belül tájékoztatni kell a tulajdonosokat a megszületett határozatokról. Ennek törvényi formája, hogy a társasházban, jól látható helyen ki kell függeszteni.
Ez a dokumentum nem összekeverendő a jegyzőkönyvvel, azt ugyanis a közgyűlési tisztségviselőknek alá kell írnia, hitelesítenie kell, azonban a kifüggesztett határozatokat elég csak a közös képviselőnek ellenjegyeznie. A jegyzőkönyv elkészítésére és annak aláírására nincs törvényben rögzített határidő.
Azzal, hogy kifüggesztettük a határozatokat, még nem értek véget a munka: jegyzőkönyvet kell felvenni. A tartalmát tekintve vannak törvényi minimumok meghatározva, de egyáltalán nem kötelező szó szerintinek lennie, kivéve a határozat szövegét.
Azt javaslom, hogy egy jegyzőkönyv legyen tömör, lényegre törő és inkább készítsünk hangfelvételt, amit kétség esetén vissza lehet hallgatni. Így elkerülhetőek a későbbi jegyzőkönyvvel kapcsolatos viták, félreértések is.
Lenne egy fontos pont, amit szeretnék tisztázni: a tisztségviselőknek kizárólag az a feladata, hogy igazolják, hogy a jegyzőkönyvbe rögzítettek (határozatok stb.) a valóságnak megfelelnek-e vagy sem, tehát az, hogy olyan ne kerüljön bele, ami a közgyűlésen nem hangzott el.
Két rövid példával szeretném megmutatni, hogy mire gondolok. Évekkel ezelőtt jegyzőkönyvvezetést vállaltam, de az egyik hitelesítő a megküldött nyers jegyzőkönyvbe olyan témákat is beleírt, amik nem hangzottak el a közgyűlésen. Amikor ezt szóvá tettem, akkor elmondta, hogy szerinte a jegyzőkönyv egy kivonat a ház történéseiről és attól, hogy a közgyűlésen ezekről nem esett szó, még a tulajdonosokat tájékoztatni kell róluk. Természetesen ebben az esetben megtagadtam a jegyzőkönyv aláírását, amihez jogom volt, hiszen aláírásommal azt igazoltam volna, hogy ezek elhangzottak, pedig ez nem igaz.
A másik eset az volt, amikor az egyik hitelesítő azzal az indokkal tagadta meg a jegyzőkönyv aláírását, hogy ő, illetve pár tulajdonostárs meggondolta magát és néhány határozatot mégsem szavazna meg, annak ellenére, hogy a közgyűlésen egyhangúlag elfogadta azokat. Itt a hitelesítő nem járt el helyesen, hiszen a közgyűlésen elhangzottak és megszavazottak kerültek rögzítésre, neki pedig ezek valóságtartalmának ellenőrzése a feladata, nem pedig az utólagos felül bírálat.
Sokakban felmerül a fentiek alapján, hogy abban az esetben, ha határozatokról valóban csak egy, a közös képviselő által ellenjegyzett dokumentumot kell kifüggeszteni a lépcsőházba, hogyan tudnak megbizonyosodni arról, hogy a határozatok valóban azok-e, amik megszülettek, vagy éppen milyen módon tudják azokat megtámadni.
A válasz viszonylag egyszerű. A közös képviselő természetesen felelősséggel tartozik azért, hogy a kifüggesztett dokumentum a valóságnak megfelelő legyen. Ezt lehet ellenőrizni a jegyzőkönyvbe való betekintéssel, amire a törvény lehetőséget biztosít. Az, hogy a jegyzőkönyv nem készül el a hatvan napos megtámadási határidőn belül, nem jelenthet problémát a bíróságon. Ugyanis a kifüggesztett határozatok alapján indítható per és a bíróság szükséges esetén bekéri a jegyzőkönyvet vagy felkéri a közgyűlési tisztségviselőket tanúvallomásra.
Remélem sikerült tisztáznom azokat a félreértéseket, amik miatt sokan, a mai napig nyolc napon belül várják el a komplett közgyűlési jegyzőkönyv elkészítését vagy ennek hiánya miatt vélik azt, hogy csorba esett jogos érdekük gyakorlásán.
Amennyiben kérdése van ezzel a témával kapcsolatban vagy szeretné, ha Önnél is írásaimmal egyező felfogású, szakmaiságú Társasház kezelés lenne, úgy keresse fel weblapunkat a www.kozkep.hu címen!
